Keserédes szezonkezdet. Nagyon jó meccsen sajnos egy góllal alulmaradtunk.

2011. 02. 21. Hattyas-sor 1-es pálya

AS Kóma-Újváros 2-3

AS Kóma: Szilvási A. - Szilvási Gy., Horváth Ti., Dobó, Bálint D., Tóth (1), Bálint T. (1), Horváth Ta., Szécsényi

Let the mortal kombat begin! S elkezdődött! Tél tábornok az aktuális időjárási trendnek megfelelően szokás szerint a Jatebajnokság kezdetére mozgósította csapatait, így a kilenc (!) égszínkék mezbe bújt AS Kóma játékos dideregve melegített a "vasutaspálya" flaszterszőnyegén. Régi gólvágónk Szécsényi Gabi is visszatért térdműtét utáni lábadozásából. Az ellenfélről csak annyit, hogy eddig kétszer találkoztunk velük, és mindkétszer emberhátrányban, 4+1-ben voltunk kénytelen felvenni a harcot. Az Újváros ezt köszönte szépen, és mindkétszer alaposan megszórt minket.

Új szezon, új remények. Bálint Tomi - aki az AS Kóma utánpótlás-akadémiájának, a "cantera-nak" egyik reményteljes nebulója - a villamosról leszállva bizalmasan megsúgta, hogy ő sem tudja, hogy miért, de majd szétveti a játékkedv. Ezt mi sem nagyon értjük, de mindegy, ez a kijelentés egyébként is csak olaj volt a bennünk égő vendetta tüzére.

Hát, hogy is kezdjem. Szokás szerint felálltunk (ellenféllel szemben), szokás szerint kirobbantunk mint disznó az ólból (vagy mint Bálint Dani a Takács Gerára/Krasic-ra), és öt perc után szokás szerint 2-0 volt oda. Ezután egy kicsit megembereltük magunkat, szigorúan fogtunk embert, és a félidő közepén egy erőszakos Szilvási szerelés után Petink elé pattant a labda, aki úgy csapott le a lasztira, mint gyöngytyúk a friss takonyra, és...Ja és 1-2 volt az állás.

A második félidő elején olyanok voltunk, mint az a harci kutya akinek a harc előtt majd szétdurran a töke, de a ringben összeszarja összecsinálja magát. Minden erőnket megfeszítve küzdöttünk, de megint mi kaptuk a gólt. Az Újváros legjobb játékosa. akinek az őrzése néha megoldhatatlan feladatot jelentett a számunkra, majd 20 méteren keresztül vezette a labdát Szilvási asszisztálása mellett, aki úgy rükvercelt, mint az ambrózfalvi kisegítő busz télvíz idején, majd kilőtte a bal alsó sarkot.

De mi nem adtuk fel. Újra és újra hatalmas energiákat mozgósítottunk, Peti szenzációsan tartotta meg a labdákat és készítette le őket, Bálint Dani minden négyzetcentimétert bejátszott. Öt perccel a vége előtt Peti lőtt, a labda kipattant a kapusról, és a cantera gyémánt egyese Bálint Tomi (a gyémánt kettes: Balogh Lacika) a hálóba pofozta a labdát.

Eszeveszett percek következtek. Kapufák ott, ziccerek itt. De nem. Nem sikerült az egyenlítés. Csalódottan, de emelt fővel hagytuk el a pályát.