Hajrá AS Kóma!

Összeomlás az első, űrfutball a második félidőben.

AS Kóma-Buliból jöttünk 6-6

AS Kóma: Szilvási A. - Szilvási Gy., Bálint T., Bálint D. (1), Szűcs (3), Tóth (2), Dobó

2012. 04. 23. Hattyas-sor 1-es pálya

S akkor Bálint Tomi labdát szerzett. 6-6 az állás, alig egy perc lehet már csak hátra, és Tominak nincs más dolga, mint végignyargalni a kapuig és túljárni Pigó eszén. Vajon sikerül neki? Vajon mi járhat most a fejében? Folyt. köv.

Újabb forduló, újabb kőkemény ellenfél. Zuhog az eső, és ha mindez még nem lenne elég, Erik nem tud ma jönni. Reménykeltő kezdés...

Az első félidőre kár is szót pazarolni. Összeomlás, totális leégés. Miután a Buliból jöttünk megszerezte a vezetést, Máté révén még egyenlíteni tudtunk, de hogy ezután mi történt? Akkor csináltak belőlünk bohócot, amikor csak akartak. Kontráikkal szétzilálták az amúgy sem túl acélos védelmünket, miközben a mi támadásaink semmi veszélyt nem hordoztak magukban. 1-4-nél Dani góljával megint életjelet adtunk magunkról, de az ellenfélnek erre is volt válasza. Három gólos hátrányban vonultunk a szünetre.

5-2-re vezet az ellenfél, kilátástalan a játékunk, és ráadásul Erik is hiányzik is aki lebaszna mindenkit építő jellegű útmutatásaival irányt mutatna a csapatnak. Mit tehettünk volna ilyen helyzetben? Megkértük az utolsó magyar futballikont, Urbán Flóriánt, hogy tartsa meg ő a félidei eligazítást. Íme:

(Dzsóker = Bálint Tamás - a szerk.)

Flóri szavai helyre tettek minket, bár az eredmény nem mindjárt mutatkozott meg. Épphogy elkezdtük a második félidőt, Szilvási öngólt vétett. 6-2-re vezetett a Buliból jöttünk.

Tomi már érzi a vállaira nehezedő felelősséget. Tétován hátrapillant, de nem követi senki. Csak ő és Pigó van ezen a térfélen. Megpróbál összpontosítani, vajon mi lenne a legjobb megoldás, hogy járhatna túl a kapus eszén? Hiábavaló próbálkozása csődöt mond. Nem megy a koncentrálás, állandóan a szombati Mignon töredezett emlékfoszlányai tolulnak fel az agyában. A távolság közte és a kapu között egyre csökken, és ekkor a jeges veríték vékony kis patakokban kezd csorogni a hátán: Pigó elindult a kapujából...(Folyt. köv.)

Teljes tanácstalanság. De most már egyetlen célunk lehetett: elkerülni a minél nagyobb vereséget. Ez olyan jól sikerült, hogy szép lassan egyre jobban csökkentettük a különbséget. Lábról-lábra folytak a passzok, rengeteg helyzetet dolgoztunk ki, és a fantasztikusan futballozó Peti és Máté vezérletével elképesztő 20 percet produkáltunk. Bizony ez űrfutball volt a javából! Hátul stabil védekezés, töméntelen labdaszerzés a középpályán, parádézó támadók. S ekkor a Buliból jöttünk félni kezdett. Talán mégsem lesz olyan sima ez a győzelem, mint ahogy indult?

Tomi még mindig úton van. Már nem látja a kaput, nem látja a reflektorokat, látómezejét teljesen Pigó tölti ki, ahogy egyre csak nagyobb és nagyobb lesz, ahogy egyre jobban növekszik. Tomi már azt is elfelejtette, miért van itt, honnan indult, és hogy mit kell csinálni a jobb lábán pihenő labdával. Várjunk csak! 6-6 az állás! Tomi észhez tér és útjára indítja a lasztit...

Mindent beleadtunk az egyenlítésért folytatott küzdelem során. Kemény férfias ütközések keveredtek a szemkápráztató megoldásokkal. Már csak egyetlen góllal vezet az ellenfél. Máté kapja meg a labdát. Erőszakosan helyet csinál magának, és kilövi a bal alsó sarkot: 6-6 !!!

De most már nem elég a döntetlen. Az ellenfél játékosai döbbenten kapkodják a fejüket, számukra ez az egész egy rémálommal ér fel. Négy gólos előnyből döntetlenre adni a meccset? Ki látott már ilyet? Tomi remekül szerel a félpályánál, és megszerzett labdával egyedül mehet a kapura. Lélegzet visszafojtva figyeljük, vajon sikerül neki?

Vajon sikerül neki? :D

(Torresnek sikerült, de ott nem Pigó védett. :D)