Minden nap egy Alma, és a doktor al ma.
AS Kóma-Alma Rostock 6-4
2012. 05. 07. Hattyas-sor 1-es pálya
AS Kóma: Szilvási A. - Szilvási Gy., Horváth Ti., Bálint T., Balogh (1), Tóth (2), Hackler (2), Dobó (1)
Szenzációs fogás! Sikerült megkaparintanom az Alma Rostock egyik játékosának (nevét fedje jótékony homály) feljegyzését a mérkőzésről. Az alábbiakban az ő visszaemlékezését olvashatjátok avagy Így láttok ti (minket) 2. rész.
"Végre eljött a nagy nap. Az AS Kóma az ellenfél, egész tavasszal erre az egy meccsre készültünk. A tavaly őszi szász százalékos bajnok ellen. Még most sem tudom felfogni, hogy csinálták. De én már márciusban tudtam, hogy idén nem lesznek bajnokok. Meg is mondtam nekik az öltözőben. Mit ad Isten igazam is lett. A mai meccsen pedig megadjuk nekik a kegyelemdöfést, és elindítjuk őket a C-ligába vezető pokoli úton.
Jól kezdjük a meccset. Ezek csak össze-vissza rohangálnak, a támadásaik kezdetlegesek, védekezésük katasztrófa. Velük ellentétben, nálunk folyik a labda, és gyilkos hatékonysággal értékesítjük a helyzeteinket. Hamar meg is szerezzük a vezetést, ez az, így kell ezt csinálni! Még gurítunk nekik néhányat, mielőtt végleg megtörjük őket. Bár most mintha kezdenének észhez térni. Egyre veszélyesebbek, és jaj ne...Egyenlítenek. Nem ezt nem szabad engednünk, kizárt, hogy ma este győztesen hagyják el a pályát. Várjunk csak...Amíg én ezen morfondíroztam, már meg is szerezték a vezetést. Egy magas barna srác - hawaii matyó hímzéses rövidnadrágban - meglóg a jobb szélen, és csőrrel irtózatos potyagólt lő. "Lászi, Lászi!, Megrúgtad azt a gólt, amit megígértél anyukádnak" - kiabálják neki a csapattársai. Na mindegy, még semmi sincs veszve, ettől függetlenül még kezünkben a meccs.
S elkezdődik a második félidő. Csak idő kérdése, mikor kényszerítjük térdre a Kómát, az hogy ők vezetnek egy góllal, csak egy fatális tévedés, múló állapot. Most éppen a Kóma centere, Tóth Peti harcol a védőkkel a hatos vonalától kicsit jobbra. Semmi esélye, és a csapattársai is így gondolják, legalábbis az a srác a Kómából, aki folyamatosan pöröl a többiekkel, meg is jegyzi a kispadon: Mit akar Peti ezzel a birkózással?" Petit egyébként még a gimnáziumból ismerem, már akkor is látszott, hogy egyszer jó játékos lehet majd kispályán, bár magunk között szólva, szerintem a távoli lövései botrányosak. De mit látnak szemeim?! Beforgatja a védőket és ballal hatalmas gólt lő a jobb felső sarokba! 3-1-re vezet az ellenfél. Semmi gond, nyugtatom a többieket, ez benne van ebben a játékban. Néhány perc és már nekünk fog állni a zászló.
Megint Tóth Peti lő, majdnem a félpályáról. A labda a keresztlécen csattan, az egyik védőnk fejjel kicsúsztatja a mezőnybe. Pontosan Petihez. Ő nem sokat teketóriázik, és a félpályáról állítás nélkül fantasztikusan nagy gólt lő a jobb felső sarokba. Utoljára ilyet Matt le Tissier-től láttam:
Most egy picit meginogtam. Egyszerűen nem hiszem el, hogy ez a Peti gyerek ellenünk mindig összekapja magát! Ez nem lehet igaz! Jobb híján megpróbálunk az egyenlítésért harcolni, és erőfeszítéseinket siker koronázza: alig két perc alatt két gólt rúgunk. Most már csak 4-3-ra vezet a Kóma. A biztos előny elvesztését az ellenfél játékosai is egyre nehezebben viselik, ha jól látom az a nagydarab hátvédjük, meg az egyik középpályás - aki szerény véleményem szerint borzasztóan csalja a játékost - egymásnak ugrik. Hagy tépjék egymást, ez is csak a mi malmunkra hajtja a vizet. Tisztára mint Bowyer és Dyer:
Most a Kóma behozza azt az Erik nevű játékosukat. Nem kell vele foglalkozni, azt mondják róla, hogy régebben kenuzott. Akkor mit keres itt a focisták között? Várjunk csak...Alighogy beállt, máris gólt szerzett. Lehet, hogy elhamarkodottan ítéltem meg? Újabb Kóma támadás, újabb Erik gól. Hiszen ezek tudnak futballozni! Vége van...elvesztünk. A mecset lefújták, megint mi húztuk a rövidebbet. A csapattársaim néma sorban mennek lekezelni a Kóma-játékosokkal, nekem nincs ehhez erőm, csak csendben végigfekszem a hűvös betonon, és az eget bámulom...
Hát ennyi volt a fenti írás. Érdekes volt viszont látni magunkat egy kívülálló szemével. :D
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.